A vállalati sikerhez elengedhetetlen, hogy az emberi erőforrás menedzsment ne csupán operatív feladatokat lásson el, hanem stratégiai szinten is hozzájáruljon a szervezet célkitűzéseinek eléréséhez. Ennek alapja a megfelelő mérési rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a HR területének hatékonyságát számszerűsíteni és folyamatosan fejleszteni.
A modern HR gyakorlatban a kulcs teljesítménymutatók alkalmazása nem pusztán egy trend, hanem szükségszerűség. Ezek a mérőszámok ugyanis olyan konkrét adatokat szolgáltatnak, amelyek alapján megalapozott döntések születhetnek a toborzástól kezdve a munkavállalói elkötelezettség növelésén át a szervezeti kultúra formálásáig. A számok mögött meghúzódó valóság feltárása azonban gyakran nem egyszerű feladat.
A munkaerő fejlesztési mutatók széles spektrumot ölelnek fel, és minden vállalatnál más-más prioritások mentén kerülnek meghatározásra. A fluktuációs ráta például azonnal jelzi, ha probléma van a munkavállalói megtartással, míg a toborzási időciklus rávilágít arra, mennyire hatékony a jelöltkezelési folyamat. Ezek az adatok azonban önmagukban még nem nyújtanak teljes képet.
Az igazi érték akkor mutatkozik meg, amikor a különböző adatforrásokat összekapcsolják egymással. A munkavállalói elégedettségi felmérések eredményei például új megvilágításba helyezhetik a fluktuációs számokat, vagy megmagyarázhatják a termelékenységi mutatók alakulását. Egy magas fluktuációs ráta mögött állhat elégtelen vezetői kompetencia, nem megfelelő bérezés vagy akár a karrierfejlődési lehetőségek hiánya is.
A hatékony mérési rendszer kialakításánál nem elegendő pusztán adatokat gyűjteni. Az osztályvezetőkkel folytatott rendszeres egyeztetések olyan kontextust adnak a számokhoz, amelyet egyetlen táblázat sem képes megjeleníteni. Egy tapasztalt csoportvezető pontosan tudja, miért távoznak az emberek, milyen nehézségek merülnek fel a mindennapokban, és mely területeken lenne szükség sürgős beavatkozásra.
Az éves kiértékelések során gyakran meglepő összefüggések bukkannak fel. Előfordulhat, hogy egy apparens sikert mutató részleg valójában komoly problémákkal küzd, amelyek a következő időszakban válhatnak láthatóvá. Vagy éppen fordítva, egy nehézségekkel terhelt időszak után kirajzolódnak a pozitív tendenciák, amelyek megerősítik a korábban bevezetett változtatások helyességét.
A mérőszámok kiválasztásánál mindig a vállalati stratégiából kell kiindulni. Ha egy szervezet célja a diverzitás növelése, akkor ezt tükröznie kell a HR mutatórendszernek is. Ha a hangsúly a vezetői utánpótláson van, akkor az előléptetések arányát és a belső karrierutak sikerességét érdemes nyomon követni.
A munkavállalói termelékenység mérése különösen összetett feladat, hiszen sok ágazatban nehezen számszerűsíthető, mit jelent a hatékony teljesítmény. Mégis, megfelelő mutatók kialakításával ez a terület is nyomon követhetővé válik, legyen szó értékesítési adatokról, projektteljesítésről vagy ügyfél-elégedettségi indexről.
A külső munkaerő alkalmazásának költségei és minősége szintén fontos indikátor lehet, különösen azoknál a vállalatoknál, ahol jelentős a kölcsönzött dolgozók aránya. Ez az adat rávilágít arra, mennyire hatékony a belső kapacitások kihasználása és a munkaerő-tervezés.
A jövőbe tekintve a legfontosabb kérdés, hogy a HR képes-e az összegyűjtött adatokból tanuló szervezetet építeni. Az évről évre ismétlődő mérések lehetőséget teremtenek trendek felismerésére, ciklikusságok azonosítására és megelőző lépések megtételére. Egy jól működő HR controlling rendszer nemcsak reagál a problémákra, hanem megelőzi azok kialakulását.










